A Zen

A zen (avagy zen buddhizmus) a Mah�j�na buddhizmust k�vet� iskol�k �sszefoglal� jap�n elnevez�se. Eredetileg Indi�ban gyakorolt�k dhyan (ध्यान) n�ven, ami K�n�ban chan (禪) n�ven v�lt ismertt�, majd innen terjedt tov�bb Kore�ba, Jap�nba, �s Vietnamba. A zenben a megvil�gosod�s el�r�s�ben k�l�nleges hangs�lyt kap a zazen n�ven ismert �l�medit�ci�. Hab�r sok k�vet�je puszt�n testi-szellemi gyakorl�snak tartja, a zent sokan vall�snak, illetve filoz�fiai rendszernek tekintik.


A zen terjed�se
A zen gy�kerei eg�szen az indiai buddhizmusig vezetnek vissza, b�r ott nem k�pezi a buddhizmus egy �n�ll� �g�t. Neve a medit�ci� szanszkrit megfelel�j�b�l ("dhyāna" (ध्यान) sz�rmazik. Ez a sz� a k�nai nyelvbe �gy ker�lt be, mint ch�n (禪, egyszer�s�tett 禅). K�s�bb, Kore�ban a seon, Vietnamban a thiền, m�g Jap�nban a zen nevet kapta. (Megjegyzend�, hogy a chan, seon, thien, �s zen puszt�n a k�z�s k�nai karakter k�l�nb�z� kiejt�sei. Tan�t�saik ugyan t�bb pontban is k�l�nb�zhetnek, de alapelveik azonosak.)

A hagyom�ny szerint a zen alapjait K�n�ban rakta le egy indiai buddhista szerzetes, Bodhidharma (Jap�nban Daruma Daisi, K�n�ban Da mo; Bodhidharma a Chola dinasztia harmadik hercege volt, a Kanchipuram d�li r�sz�t ural� �szak-indiai Chola-�g lesz�rmazottja). Kasyap�nak, Buddha tan�tv�ny�nak 28. reinkarn�ci�ja volt. A korai forr�sok szerint i. sz. 520 k�r�l haj�zott a d�l-k�nai Liang kir�lys�gba, ahol kinyilatkozta, hogy az �nz� c�llal v�ghez vitt j�cselekedetek haszontalanok a megvil�gosod�s el�r�s�hez. Ezek ut�n egy Luoyang melletti kolostorba vonult �szak-K�n�ban, ahol a legenda szerint kilenc �vet t�lt�tt medit�ci�val egy sziklafal el�tt. Tan�tv�nyokat csak ezut�n fogadott. K�s�bb a k�nai Henan provincia Deng Feng megy�j�ben hunyt el, a Sung-hegy Shaolin Templom�ban (嵩山少林寺).
K�s�bb K�n�ban tanul� koreai szerzetesek vitt�k tov�bb haz�jukba a chant, amit addigra m�r �titatott a k�nai taoizmus �s kisebb r�szben a konfucianizmus(Konfuciusnak k�zel 2000 �letvitelre vonatkoz� szab�lya azt�n sok modern �llamalakulatnak is az alapja lett). Kore�ban a seon nevet kapta (amit nyugaton n�ha hib�san soenk�nt is eml�tenek).
Fontos megjegyezn�nk, hogy a chan, a seon, �s a zen elk�l�n�lten fejl�d�tt haz�jukban, �s m�ra mindegyiknek �n�ll� identit�sa alakult ki. Ugyan K�n�ban, Kore�ban, Jap�nban, �s m�sutt is a csal�df�k k�zvetlen�l Bodhidharm�t�l erednek, vitathatatlanul kialakultak hitbeli �s gyakorlati k�l�nbs�gek.
A jap�n rindzai zen filoz�fus, Szudzuki Daiszecu megfogalmaz�s�ban a gyakorl�s c�lja a szatori, azaz a megvil�gosod�s. Ami azonban az indiai buddhist�kt�l igaz�n megk�l�nb�ztette a k�nai, koreai, �s jap�n zen buddhist�kat, az a gy�keresen k�l�nb�z� �letm�djuk volt. Indi�ban fennmaradt a koldul�s szok�sa, m�g K�n�ban a t�rsadalmi k�r�lm�nyek egy kolostori rendszer kialakul�s�t seg�tett�k el�, amiben az ap�t �s a szerzetesek egyar�nt h�tk�znapi feladatokat v�geztek. Ilyen volt a f�ldm�vel�s, �csol�s, �p�t�szet, h�ztart�s, adminisztr�ci�, �s a gy�gy�t�s gyakorl�sa. K�vetkez�sk�ppen a zen �ltal keresett megvil�gosod�snak meg kellett felelnie a mindennapok okozta frusztr�ci� t�masztotta elv�r�soknak.

Az els� zen p�tri�rk�k:
1. Bodhidharma (szankszritul बोिधधर्म, k�naiul Damo 達摩, jap�nul 2. Daruma だるま) * kb. 440 – kb. 528
3. Hui-ke (慧可, jap�nul Daiszo Eka) * 487 – 593
4. Seng-can (僧燦, jap�nul Koncsi Sz�szan) * ? – 606
5. Dao-xin (道信, jap�nul Daii D�sin) * 580 – 651
6. Hung Ren (弘忍, jap�nul Daiman K�nin) * 601 – 674
7. Hui Neng (慧能, jap�nul Daikan En�) * 638 – 713


A zen �s a buddhizmus
A zen a buddhizmus egyik �ga, �s mint ilyen, gy�kerei m�lyen Buddha tan�t�s�ig ny�lnak, k�nai fejl�d�s�re utalnak azonban taoista �s konfucianista von�sai. A zen �g �nmag�t a Buddha Sz�v Iskol�nak nevezi, �s lesz�rmaz�s�t eg�szen Buddh�ig vezeti vissza. Gyakran a sz�tr�k mindennapi recit�l�sa sor�n felsorolj�k az iskola �tad�si vonal�t, felsorolva az �sszes „dharma �st”, �s a zent tov�bbad� tan�t�kat.
A zen a buddhizmus �szaki �g�nak, a mahaj�n�nak a r�sze. Ebb�l ad�d�an sz�mos ponton k�l�nb�znek szok�sai, gyakorlatai a d�li theravada �ghoz k�pest.
A zen nyitotts�g�nak k�sz�nhet�en a nem buddhist�k k�r�ben is n�pszer�v� v�lt, k�l�n�sen �zsi�n k�v�l. M�g olyan jelens�gekr�l is besz�lhet�nk, mint a kereszt�ny zen �g megjelen�se. Mivel a zennek nem l�tezik hivatalos korm�nyz� test�lete, szinte lehetetlen b�rmilyen hiteles lesz�rmaz�si �gat is „eretneknek” min�s�teni. Az alapelv az, hogy b�rmilyen hiteles zen iskol�nak vissza kell tudnia vezetnie tan�t�inak lesz�rmaz�s�t Jap�nba, Kore�ba, Vietnamba, vagy K�n�ba.