Jellegzetes jap�n �nnepek

A jap�nok szeretnek �nnepelni �s ragaszkodnak a hagyom�nyokhoz. M�g ma is sz�mtalan vall�si r�tus �l, amit - vid�m k�nt�sbe b�jtatva - a modern toki�i emberek is �vrõl-�vre megtartanak.

Janu�r 1-3.:
Az �j�v �nnepe (Shogatsu)

Az �j �v a legfontosabb nemzeti �nnep Jap�nban. Az �veket k�l�n-k�l�n tekintik, �gy minden janu�r eleje valami �j kezdete. Szilveszterkor hajdina-t�szt�t esznek, ami a hossz� �letet szimboliz�lja. anu�r 1-je mindig �g�retes nap, a trad�ci� szerint az elk�vetkezend� �vet szimboliz�lja, ez�rt stresszmentesen, boldogan pr�b�lj�k �t�lni a napot. A h�zaknak �s a ruh�knak tiszt�knak kell lenni – a bej�ratot �s az aut�kat feld�sz�tik -, de dolgozni senkinek sem szabad. �jf�lkor a harangokat 108-szor kongatj�k meg, ezzel el�zve a buddhizmus 108 rossz szellem�t. Mindh�rom napon tradicion�lis �teleket �s italokat fogyasztanak.


Janu�r m�sodik h�tf�je:
A feln�tt� v�l�s napja

Ezen a napon a fiatalok, akik bet�ltik 20. �let�v�ket, feln�tt� v�lnak. Jap�nban 20 �ves kort�l lehet szavazni, doh�nyozni �s szeszesitalt fogyasztani.


Febru�r 3.:
A tavasz kezdete (Setsubun)

Ez - b�r nem hivatalos, m�gis - nagyon fontos �nnep a jap�nok �let�ben, a r�gi k�nai (buddhista) napt�rban ugyanis ezen a napon kezd�d�tt az �j�v. Az �nnep l�nyege, hogy el�ld�zz�k az ��vb�l a gonoszs�got, a betegs�get �s a rossz szerencs�t, �s �dv�z�lj�k az �j�vben a boldogs�got, eg�szs�get �s j� szerencs�t. Ezt egy k�l�n�s ritu�l� seg�ts�g�vel teszik, amit mame-makinak, azaz babdob�l�snak neveznek. �ltal�ban az ap�kra jut az �rd�g szerepe - egy maszkot viselnek, mik�zben a csal�d t�bbi tagja „El a d�monnal! Ide a j� szerencs�t!" felki�lt�ssal babszemekkel dob�lja �t. Ha esetleg egyed�l �l valaki, akkor term�szetesen nem vet mag�ra babot, hanem vagy megeszik annyi babszemet, ah�ny �ves, vagy csatlakozik az egyik helyi �nnepl�shez egy templomban. Itt h�ress�gek dob�lnak rizspog�cs�kat az emberek k�z�. Ha valaki elkap egy ilyet, az eg�sz �vben �ldott lesz. Toki�ban az egyik legn�pszer�bb mame-maki-helyen 4-5 szum�s dob�lja minden �vben a babot a t�megre. A nagytest� emberek k�l�n�sen n�pszer�ek, hisz m�r alkatukkal elijesztik a gonoszt.


M�rcius 14.:
Feh�r nap

A Valentin nap ellent�te - ekkor a f�rfiak aj�nd�kozz�k meg a n�ket, viszonz�sk�ppen (a szok�s term�szetesen �j, alig p�r �vtizede l�tezik, �m ann�l n�pszer�bb). Az urak �dess�get vesznek, �s mell� kisebb aj�nd�kot, mint pl. zsebkend�t, s�tit, cukork�t, gy�r�t. A jap�nokra jellemz�en ezek mind „�zenetet" hordoznak: a zsebkend� azt jelenti: „nem szeretlek, ezzel t�r�ld k�nnyeid." A s�ti jelent�se: „maradjunk bar�tok", �s ha egy l�ny cukork�t kap, az pedig diplomatikusan a f�rfi „foglalts�g�t" jelenti. A legt�bb jap�n l�ny m�lyvacukrot szeretni ilyenkor kapni – az ugyanis a szerelem biztos jele.


J�lius 7.:
A k�t csillag �nnepe

A nevezett k�t, hatalmas, f�nyes csillag az Altair �s Vega. L�tsz�lagos hely�k �ltal�ban t�vol esik egym�st�l, �m ezen a napon nagyon k�zel l�tszanak. A kiv�teles egy�tt�ll�s a k�v�ns�gok beteljes�l�s�t fejezi ki, ez�rt a jap�nok kis bambuszf�kat d�sz�tenek e napon, �s k�v�ns�gokkal tele�rt pap�rokkal aggadj�k tele, rem�lve, hogy azok val�ra v�lnak.



J�lius v�gi/augusztus eleji telihold k�rny�ke:
(az �nnep ideje a k�nai napt�rt�l �s a Hold mozg�s�t�l f�gg)
Az �si lelkek �nnepe (Obon)

Buddhista �nnep - az elhunyt �s�kre eml�keznek. A vall�s szerint ekkor felt�madnak az �s�k, �s megl�togatj�k rokonaikat. Az emberek lampionokat tesznek a h�z el�, hogy vezess�k a szellemeket, �tel�ldozatokat mutatnak be a h�zi olt�rok el�tt vagy a templomokban, �s k�l�nleges t�ncot (bon-odon) lejtenek. Az �nnep v�g�n a lampionokat a foly�ra teszik, hogy visszavezess�k a lelkeket saj�t vil�gukba. Ez a h�t egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a jap�n emberek kivehetik szabads�gukat.


November 15.:
A „Schichigosan"

Az �nnep nev�nek jelent�se: „h�t-�t-h�rom". Ilyenkor a 3 �s 7 �ves l�nyok, illetve a 3 �s 5 �ves fi�k kimon�ban (hagyom�nyos jap�n d�sz�lt�zetben) a templomokba mennek, �s j� eg�szs�g�rt im�dkoznak. A p�ratlan sz�mokat keleten szerencs�s sz�moknak tartj�k.