JAP�N M�V�SZET

JAP�N M�V�SZET�NEK �LTAL�NOS VON�SAI

�P�T�SZET
A Heian-korban �p�lt Ikutszudzsima szent�ly h�res d�szkapuja Mijadzsima sziget�n, Hiroshima mellett 15 kilom�terre.

Jap�n szent�ly�p�t�szete t�bb ezer �vre tekint vissza. A k�t leg�sibb szent�lyt�pus az Izumoban tal�lhat� szent�ly Taisha Zukkuri st�lusa (Izumo Taisha), valamint a Kyotoban tal�lhat� Kamigamo szent�ly. Az el�bbi Jap�n legmagasabb �p�tm�nye volt az �korban, a r�gi kr�nik�k le�r�sai szerint. A m�sikr�l azt jegyezt�k f�l 1500 �vvel ezel�tt, hogy egykor a Kyot�t�l �szakra fekv� Isten-hegyen (Ko-yama) �llt az �si templom, fent a hegyen, egy k�olt�r. Ezeket a r�gis�geket a shint� szent�lyek �rizt�k meg.

Mintegy 1200 �ve, az Aszuka-kult�r�ban honosodott meg a buddhizmus, ami nemcsak vall�si jelent�s�g� volt, hanem mag�val hoza a k�nai civiliz�ci�t is. Fellend�lt a templom�p�t�szet, a kegyhelyek sz�ma megn�tt. Ebb�l a korb�l sz�rmaz� �p�tm�ny a Nara k�zel�ben �p�lt Horj�dzsi-templom, ami (1949-ben le�gett). A t�bbsz�r restaur�lt m�eml�kek m�ig �rzik az �si k�nai fa�p�t�szet jellegzetes von�sait. Az �p�letek aszimmetrikus elrendez�se viszont tipikus jap�n von�s.

A Nara-korszak �p�t�szet�ben is meg�rizte a Tang-hat�st, mivel a v�ros alaprajza sakkt�blaszer�. A hagyom�nyok �rz�je a sint� vall�s volt, egyszer� szerkezet� szent�lyeivel, a tet�zetet m�lyre s�llyeds� oszlopok tartott�k.

A Heian-korban (794-1185) Heiankj� (Kiot�) v�ros is a Tang-hat�s alapj�n �p�lt fel, �s megsz�letett a nemzeti m�v�szet. A jap�n arisztokr�cia ig�nye igyekezett ellens�lyozni a szerzetesek kiz�r�lagos befoly�s�t a kult�r�ban. A vir�gz� buddhizmus t�bb �gra szakadt, k�z�l�k az ezoterizmus hozott �j �p�t�szeti alapelveket. M�r nem a szimmetria domin�lt, az �p�letek t�k�letesen alkalmazkodtak a term�szethez. Ilyen p�ld�ul a F�nix-csarnok Udzsiban, az Amida csarnokok Kiot� mellett.
A Muromacsi-korban �p�lt Himedzsi v�rkast�ly, a jap�n v�r�pt�szet gy�ngyszeme.

A Muromacsi-kor (1333-1573)a nev�t Kiot� egyik negyed�r�l kapta, ahol az els� s�gun, Asikaga rendezte be palot�j�t. A zen hat�s itt arisztokratikus kifinomults�ggal keveredtett, p�ld�ul Kiot�ban az Aranypavilon (Kinkaku), �s az Ez�stpavilon (Ginkaku). Kialakulnak a mohakertek, az �p�t�szet szoros kapcsolatban �ll a kerttervez�ssel, amely r�g�ta igen kifinomult m�v�szet Jap�nban.

V�R�P�T�SZET
Az Iwasimizu Hacsimangu shinto szent�ly homlokzata. A Japan fafarag� m�v�szet pomp�s alkot�sai l�that�k a r�gi shinto szent�lyekben.

A mi t�r�kd�l�sos id�ink kezdet�n, M�ty�s hal�la ut�n, Jap�nban is hossz� ideig bels� bizonytalans�g �s kiskir�lys�gok (helyi katonai vezet�k) v�res harca gy�ng�tette az orsz�got, m�gnem a XVI. sz�zad m�sodik fel�ben h�rom fontos s�gun (k�r�lbel�l a mi n�dori m�lt�s�gunknak felel meg) Oda Nobunaga, Hideyosi, �s Tokugava Iejaszu katonai szervez� munk�val helyre nem �ll�totta a k�zponti korm�nyz�st �s meg nem szervezte az 1868-ig f�n�ll� er�s jap�n �llamot. E h�rom katonai vezet� kor�ra esik a jap�n v�r�p�t�szet f�nykora. Legismertebb k�z�l�k tal�n a Himeji v�rkast�ly f��p�lete.

A rend megszil�rd�t�s�t megel�z� �s k�vet� id�kben �p�lt f�l t�bb v�rkast�ly: Osaka, Iwakuni, Inuyama, Okayama v�rkast�lya. Ezt a v�r�p�t� id�szakot k�nnyen k�ti �ssze a magyar t�rt�nelmet ismer� olvas� a t�r�k h�bor�kkal. A magyar Bocskai szabads�gharc el�tti �vekben, 1600-ban volt a nevezetes szekigaharai csata, ahol Tokugawa Ieyasu gy�z�tt �s ut�n m�g csaknem 300 �ven �t a Tokugava csal�db�l ker�ltek ki a s�gunok. A Tokugaw�k a kor�bbi Kyot� helyett a keleti Ed�ba, a mai T�ki�ba helyezt�k �t az �llam sz�khely�t �s itt er�s�tett�k meg az ed�i v�rkast�lyt.
A jap�n v�rak l�pcs�zetesen keskenyed� k�zponti torony k�r� �p�tett �p�letekb�l �llnak �s gazdag tet�zettel vannak d�sz�tve.

KORT�RS �P�T�SZET
Jap�n mai �p�t�szete nemzetk�zielg elismert, olyan rangos 20-21. sz�zadi k�pvisel�i f�mjelzik, mint Kenzo Tange, Tadao Ando, Kisho Kurokawa, Riken Yamamoto, Toyo Ito, Kengo Kuma, Shigeru Ban vagy Kazuyo Sejima (SANAA).

SZOBR�SZAT
A Nara-korszakban a buddhista m�v�szet – f�leg a fafarag�s – egyre jellegzetesebb jap�n jegyeket mutatott.

A szobr�szat kezdetben m�g idegen jegyeket hordott. Unokie �s iskol�ja a Kamakura-korszakban Szung-hat�sra realista �s dinamikus szobrokat alkotott. A szamur�jok nemcsak a politik�ban, hanem a m�v�szetekben is vezet� szerephez jutottak. A faszobr�szat realisztikusabb lett.

A Heian-korban 794-1185 a buddhista szobrok eleganci�ja �s titokzatoss�ga m�r jap�n,vonatkoz�sokat mutat.

Az Edo-korban a szobr�szatban a kisebb m�reteket kedvelt�k, mint p�ld�ul a nekuce farag�s, (a necuk�k d�szes kis csatf�l�k, a doh�ny- vagy p�nzeszacsk�nak a ruh�hoz er�s�t�s�re szolg�lnak).

FEST�SZET
Hokuszai: Cs�nakok a hull�mokon, jap�n ukijonyomat

A Heian-korban �br�zolt�k a sint� istens�geket egyenk�nt. Saj�tos fejelemeket �sszeilleszt� technik�t fejlesztettek ki, egy volt a "dzs�sz�". Ez id� t�jt alakult ki a dekorat�v �s elbesz�l� jelleget egybe�tv�z� festm�nytekercsek jap�n iskol�ja. A nemzeti �rz�s megjelent a fest�szetben, tipikus forma volt a jap�n t�j, a jap�n �let, a szok�sok a jamatoe st�lusban. Sz�p p�ld�ja ennek Gendzsi-monogatariemakinomo (hossz� v�zszites k�ptekercs) csod�latos bet�ivel, �tl�s ir�ny� kompoz�ci�j�val, eleven sz�neivel. Fudzsivara no Takanobu a sz�zad v�g�n k�l�nleges portr�fest�szet�vel t�nt ki.

A Heian kor v�g�n keletkezett a h�res sz�zadi rajztekercs, a Cs�dzsu Giga. N�gy ilyen tekercs maradt f�nn, de sajnos sz�veg n�lk�l. Csak sejtj�k, hogy a korabeli �let fon�ks�gait jelen�ti meg a rajzol� mester, ironikusan, emberies felejthetetlen �llatfigur�kba rejtve a korabeli karaktereket.
R�szlet a nevezetes Cs�dzsu Giga rajztekercsb�l, amelyet a 12. sz�zad v�g�n rajzoltak.

A Kamakura-korszakban a fest�szetet tov�bbra is a jamatoe uralta, a v�zszintes tekercsek k�l�nb�z� legend�kat, t�rt�nelmi esem�nyeket, �s h�ress�gek �let�t �br�zolj�k, megeleven�t� emakinom�kkal.

A fellend�l� tusfest�s a Szung �s Juan tekercsek st�lus�t id�zi, de kifejl�d�tt a jap�n term�szet�br�zol�s. Ekkor jelentek meg a kakemon�k (f�gg�leges tekercsfestm�nyek). A 15. sz�zadban az ajt�kra, parav�nokra �ri�si t�jk�peket festettek.

A Muromacsi-korban 1333-1568 a m�v�szet vir�gz�snak indult. A term�szetes �s d�sztelen fel�letek hangs�lyoz�s�val hatott az �sszes m�v�szetre, ide�rtve a kertm�v�szetet, az �p�t�szetet, �s a teaszertart�s szigor�an tiszta vonalvezet�s� cser�ped�nyeit. A tusfest�s cs�cspontj�t Szess� m�v�szete jelentette. A k�pek mind�ssze n�h�ny ecsetvon�sb�l �lltak, �s K�n�ban is igen n�pszer�ek voltak. Hamarosan a vezet� szerep a Kan�-ir�nyzat� lett a m�helyekben feleleven�tett�k a jamatoe fest�szet hagyom�nyait.

A Momojama-kor 1573-1616 a m�v�szet vir�gkor�t hozta. A hadvez�rek er�d�tett v�rait f�ny�z�bben d�sz�tett�k. A keresked�i r�teg kialakul�sa �j �zl�st hozott mag�val, a parav�nokat a portug�lokat �br�zol� egzotikus k�pek d�sz�tett�k. Ekkor sz�lettek meg az ujokije alapj�t jelent� zs�nerk�pek. A keresked� sz�rmaz�s� Tavaraja Szt�catu �j d�sz�t�st�lust fejlesztett ki a jamatot�b�l, melynek cs�cspontja Ogata Korin �s k�s�bb Marujama �kjo m�v�szete lett. A m�v�szek nem ismert�k el K�n�t, ez�rt a st�lus�t sem ut�nozt�k.

Az Edo-korszak 1615-1868 ukijonyomatait (a m�l� vil�g k�peit) olyan m�v�szek k�sz�tett�k mint Hokuszai, Harnubu. T�m�jukat ed�nak, a mai Toki�nak t�rsas�gi �let�b�l vett�k. Koruk kurtiz�njait �s sz�n�szeit festett�k meg. Ezt a n�pszer� m�fajt t�megesen gy�rtott�k fanyomatokon. a nyomatk�sz�t�s f�k�nt a 18. sz�zad �s 19. sz�zadban vir�gzott.

A sz�p�r�s, a kalligr�fia k�l�n m�v�szetnek sz�m�t Jap�nban. Ezt a k�l�nleges �r�st buddhista szerzetesek �vekig tanult�k. Az �r�s nem csak a le�rt sz�veget, hanem az �r� egy�nis�g�t is egyar�nt kifejezi. Olyan tekercseket is k�sz�tettek, aminek sz�ps�g�t nem maga a sz�veg hangz�sa, hanem az �r�sjegyek harm�ni�ja adta meg. Ma is vannak olyan f�iskol�k, ahol �veken kereszt�l a kalligr�fi�t tanulm�nyozz�k a tanul�k. A tus�r�s nyomai a mai jap�n �r�sban is fellelhet�ek. P�ld�ul a mondatot pont helyett az�rt z�rja le karika, mert ecsettel csak �gy lehet egy�rtelm�en pontot tenni.

HARCM�V�SZET
A jap�n k�zd�sportok is a jap�n vil�g kultur�lis �rt�kei k�z� tartoznak. Ennek egyik hagyom�ny�rz� form�ja a lovas�j�szat, a yabusame. Sz�mos shinto szent�ly tart egy lovas�j�szati napot, amikor szertart�sosan, t�bb lovas, hossz� �jjal ad le l�v�seket a v�gtat� l�r�l a kijel�lt c�lt�bl�ra. Az egyik legismertebb ilyen �nnep�ly okt�berben a toki�i Ana-Hachimangu szent�ly lovas�j�szata (Takadanobaba yabusame). A jap�n harcm�v�szetek nagyban hozz�j�rulnak a hagyom�nyos jap�n szellemis�g, filoz�fia meg�rz�s�hez, �s elterjeszt�s�hez nyugaton is. A legismertebb jap�n harcm�v�szetek: karate, aikido, judo, kendo (jap�n kardv�v�s). A judo 1964 �ta szerepel az olimpiai sport�gak k�z�tt is.
R�szlet egy r�gi jap�n festm�nyen meg�r�k�tett lovas�j�szatr�l.


JAP�N M�V�SZET�NEK T�RGYAL�SA KORSZAKOK SZERINT

�SK�KOR
A Jap�n t�rt�nelem el�tti kor m�v�szete m�r alig ismert, a legr�gibb pattintott k�eszk�z a pleisztoc�n korb�l (Kr. e. 50 000 k�r�l) val�, Ivandzsukub�l (Gunma tartom�ny). Az �jat �s nyilat ez a kult�ra m�g nem ismerte. Vitatott, hogy ezek az emberek a mai jap�nok �sei lettek volna.

DZS�MON KOR
Dzs�mon-kori v�za
A csiszolt k�korszak neve Jap�nban a ker�mia zsin�rszer� d�sz�t�s�r�l elnevezett dzs�mon-kult�ra. Ez m�r a kialakul� jap�n n�phez k�thet�. �j �s ny�l haszn�lata m�r a kezdetekt�l jelen van, megjelent a f�ldm�vel�s. A kult�r�t ennek megfelel� ker�miahaszn�lat jellemzi. A vil�g legr�gebi ismert ker�mi�ja �ppen Jap�nban ker�lt el�, keletkez�si idej�t mintegy Kr. e. 7000-re teszik. A ker�mia nincs j�l ki�getve, a v�zzel szemben kev�sb� ellen�ll�.

A Kr. e. 3. sz�zadb�l sz�rmaznak az els� dog�k (agyaged�nyek). Ezekhez a 4-30 cm magas ker�miaszobrokhoz vall�sos-m�gikus elk�pzel�sek tapadhattak.

JAJOI-KOR
A dzs�mon-korszakot az �szaki szigetekr�l elterjedt jajoi-kori m�vets�g v�ltotta fel Kr. e. 300-200 k�r�l. Csiszolt k�eszk�z�ket �s f�met egyar�nt haszn�ltak. A h�zak form�j�ra a ker�mi�kb�l lehet k�vetkeztetni, de c�l�p�p�tkez�ek nyomai is el�ker�ltek. Jellegzetes t�rgyi eml�kei a kornak a d�takuk: harang form�j� kultikus bronzok. A korszakb�l a szobr�szati alkot�sok hi�nyoznak. A ker�mia �j t�pus�t (jajoi-ker�mia) kontinet�lis hat�sok form�lt�k, j�l �getettek, �s sok�ig haszn�latban maradtak.
Kofun-korszak [szerkeszt�s]
A Daisen Kofun, a legnagyobb m�ret� haloms�r Jap�nban, Osaka Sakai v�rosr�sz�ben. Kr. u. 5. sz�zad.

Ez a korszak m�r az els� jap�n �llamok kialakul�s�nak kora. Az egym�ssal verseng� fejedelmek egym�son s�r�p�tm�nyek �p�t�s�ben (is) versenyre keltek. Ezeket a s�rhalmokat nevezik kofunnak, amir�l a korszak a nev�t kapta. Jellemz� eml�kek: Odzsin cs�sz�r s�rja (hossza 420 m, sz�less�ge el�l 305, h�tul 250 m); Nintoku cs�sz�r s�rja (hossza 480 m, sz�less�ge el�l 305, h�tul 245 m), mindkett� Oszaka tartom�nyban; Nintoku cs�sz�r s�rja (h�romszintes, h�romszoros vizes�rok veszi k�r�l). A kofun�p�t�s a 7. sz�zadig eltartott.

A kofunokb�l nagysz�m� figur�lis ker�mia ker�lt el�, ezek a t�rgyakat, �llatokat, k�s�bb embereket �br�zol� szobrok a haniv�k.

Meg�p�ltek a vall�si �p�t�szet els� alkot�sai is, s noha eredeti form�jukat nem ismerj�k (csak rekonstrukci�b�l), t�pusuk elk�l�n�thet�. Az Isze-szent�ly �s az Izum�-szent�ly a Simmei st�lus �s a Taisa-st�lus eml�kei. Az Isze-szent�lyre vonatkoz� 7. sz�zadi irat alapj�n, mely arr�l rendelkezik, hogy a szent�lyt minden �vben le kell bontani �s �jj� kell �p�teni, arra lehet k�vetkeztetni, hogy eredeti form�j�t m�ig �rzi.


JAP�N �KOR
A 4. sz�zadban �rkezett Jap�nba a buddhizmus. Kialakult a jogi alapon m�k�d� �llam (tenn�-rendszer). Ezek meghat�rozt�k a m�v�szet alapjait.

A buddhizmus hat�s�ra az �p�t�szetben megjelent a k�talapzat. A sint� szent�lyek tov�bbra is a hagyom�nyos form�ban �p�ltek, de egyre t�bb buddhista templom �p�lt, melyeket n�gysz�galaprajz, messze el�reugr� cser�ptet�, gazdag fest�s jellemez. Kialakult a templomegy�ttesek elrendez�se: nagycsarnok, kapuk, pagod�k, sz�tr�k h�za, szerzetesek h�zai. Az els� teljes templomegy�ttes a H�k�dzsi (Aszukadera lehetett), a legh�resebb azonban a H�rju-dzsi. Az els� buddhista templomok st�lus�t irimoja-st�lusnak h�vj�k (a d�sz�tett tet� miatt, az egyszer�, d�sz�tetlen tet�t kirizuma-st�lus n�ven ismerj�k).

A szobr�szatot fellend�tett�k a sz�razf�ldr�l beker�l� Buddha-szobrok. K�t ir�nyzat k�l�n�thet� el: a tori st�lus (Kuracukuri no Tori-r�l elnevezve, ide tartoznak a legkor�bbi Buddha-szobrok 606-b�l �s az aszukai Nagy Buddha, egy�b buddh�k �s b�dhiszattv�k szobrai) �s a H�rj�-dzsi Keleti templom�nak Kudara Kannon szobra �ltal k�pviselt t�rekv�s.

A buddhizmus gyakorl�s�hoz sz�ks�ges eszk�z�k k�sz�ltek nagyfok� precizit�ssal. �j mot�vum a sz�l�inda �s az akantuszlev�l. Pl: Tamamushi-szekr�ny (Aranybog�r-szekr�ny): ereklyetart�, a dobozt lakkoz�s �s lakkfest�s bor�tja - ez a lakkm�v�szet kezdet�t jelzi.

�lland�sult a fazekaskorong haszn�lata, �get�s m�r kemenc�ben t�rt�nt (pl.: tet�cser�p-�get�s - cser�p csak a buddhista templom tetej�t bor�tja). A textilm�v�szetr�l egy 622-b�l val� z�szl� ad k�pet, amit a Cs�g�-dzse kolostorban �riznek. Mindezen t�rgyak kiz�r�lag az udvar, a papok �s a f�nemess�g sz�m�ra k�sz�ltek.

Fest�szeti eml�kek nem maradtak fenn. K�l�nleges lelet az 1972-ben felfedezett s�r Aszuk�ban, n�h�ny falfestm�nyt�red�kkel.