JAP�NKERTEK



ALAPOK
A jap�nkert (kandzsi: 日本庭園, nihon teien) hagyom�nyos jap�n st�lusban k�sz�lt kert, melyet mag�nkertekben, nyilv�nos parkokban vagy buddhista templomok mellett, illetve t�rt�nelmileg jelent�s helyeken (p�ld�ul v�rak mellett) alak�tanak ki. A legh�resebb jap�nkertek nagyr�szt sziklakertek (kareszanszui). A kerteknek a jap�n teaszertart�shoz k�t�d�en kialakult v�ltozata a vid�kies egyszer�s�g� teakert.

Egy tipikus jap�nkertben rendszerint megtal�lhat�k ezek az elemek, vagy az �ket jelk�pez� dolgok:
-v�z
-sziget
-a szigetre vezet� h�d
-l�mp�s, leggyakrabban k�b�l
-teah�z vagy kerti pavilon

A jap�nkertek fajt�i:
-„T�kertek”, melyeket legink�bb cs�nakb�l lehet megtekinteni
-„�ld�g�l�kertek”, melyek sz�ps�ge a verand�r�l vagy ablakb�l n�zve �rv�nyes�l
-„Teakertek”, melyeket a teaszertart�sra szolg�l� h�zik�ba vezet� �ton lehet megcsod�lni
-„S�takertek”, melyet a kerten v�gigvezet� �tr�l lehet megtekinteni

A kareszanszui (vagy kareszendzui, koszanszui, koszenszui 枯山水: „sz�raz t�j”) st�lus a zen templomokb�l ered. Ezekben a kertekben kev�s a n�v�ny �s nincs v�z, de kavicsok vagy hull�mosra gerebly�zett homok seg�ts�g�vel felid�zik a v�z hangulat�t. A st�lusra jellemz�ek az �rdekes alakjuk�rt vagy mint�zatuk�rt v�lasztott szikl�k, a moha, �s az alacsony n�v�s� bokrok. Egy h�res sziklakert p�ld�ul a kiot�i Rj�an-dzsi templom kertje.

Egyes kertekbe Jap�n k�l�nb�z� r�szeib�l hozattak d�sz�t�k�veket. A kertekben gyakori n�v�ny a bambusz �s a vele rokon n�v�nyfajt�k, az �r�kz�ldek – k�zt�k a jap�n feketefeny� –, valamint lombhullat� f�k, p�ld�ul a juhar, illetve a p�fr�nyok �s moh�k.

A sakkei (借景, „k�lcs�nz�tt t�jelem”) m�dszer arra utal, amikor a kert rajta k�v�l �ll� elemekkel (p�ld�ul hegyek, �p�letek) alkot m�v�szi kompoz�ci�t. Ilyenkor egy k�z�ps� elem – gyakran gondosan �polt n�v�nyzet – z�rja ki a k�zbetolakod� elemeket �s foglalja keretbe a bemutatni k�v�nt l�tv�nyt.

Magyarorsz�gon a Budapesti �llatkertben tal�lhat� egy jap�nkert.

A K�, V�Z �S N�V�NYEK ELRENDEZ�SE A JAP�NKERTBEN
B�r a jap�nkert kifejez�s hallat�n leggyakrabban b�k�s, gy�ny�r� helyekre gondolunk, melyek kikapcsol�d�st jelentenek a mindennapi �letb�l, jap�nkerteket m�s c�llal is terveznek. A legt�bb kert csendes elm�lked�sre b�tor�tja a l�togat�t, de n�melyiket ritka n�v�nyfajok vagy �rdekes form�j� k�vek bemutat�s�ra hozt�k l�tre.

A s�takertekben (kaij�-siki) a l�togat�nak v�gig kell s�t�lnia a kerten, hogy teljes m�rt�kben �lvezhesse sz�ps�g�t. El�re megtervezett �t viszi v�gig a s�t�l�kat a kert minden egyes r�sz�n. Egyes helyeken egyenetlenre tervezik a talajt, hogy az embernek a l�ba el� kelljen n�znie, �s amikor �jra feln�z, sz�p d�sz vagy l�tv�ny �tlik a szem�be – ezt a tervez�sm�dot h�vj�k „az elrejt�s �s megmutat�s elv�nek”, �s c�lja a l�togat� felvid�t�sa.

A k�veknek a jap�n legend�k szerint lelk�k van, ez�rt tisztelettel kell b�nni vel�k. K�vekb�l alak�tj�k ki a kertek �sv�nyeit �s hidait. K�vek jelk�pezik a hegyeket is, ahol igazi hegyek nincsenek. Mindig p�ratlan sz�m� k�vet helyeznek el egy csoportban, leggyakrabban h�romsz�g alakzatban.

A v�zforr�snak a jap�nkertben a term�szet r�sz�nek kell t�nnie, ez�rt a hagyom�nyos jap�nkertekben nincs sz�k�k�t. A patakokat kanyarg�sra tervezik, hogy term�szetesnek �s nyugalmat �raszt�nak t�nj�n. A l�mp�st gyakran a v�z mell� helyezik, hogy egy�tt jelk�pezz�k a jint �s a jangot, a t�z �s v�z hagyom�nyosan f�rfias, illetve n�ies jelleg�t.

Egyes kertekben sz�raz t�- vagy patakmederrel, esetleg k�vekkel kik�pzett „v�zes�ssel” k�pviseltetik a vizet. Ennek nem csak az lehet az oka, hogy ott a val�di v�z haszn�lata valamilyen akad�lyba �tk�zik, hanem ha filozofikus ig�ny�, medit�l�kert l�trehoz�sa az els�dleges c�l, akkor esetleg szimb�lumokkal helyettes�tik a vizet. Ilyenkor kavicsok jelentik a vizet, kavics- vagy homoktert�t�s jelenti a v�zt�kr�t, amelybe a v�z hull�mz�s�t �rz�keltet� vonalakat h�znak.

A harmadik fontos elem egy jap�nkertben a z�ld n�v�nyzet. A hagyom�nyos kertekben kev�s a sz�n, ez�rt kev�s vir�got �ltetnek; a sz�nes vir�gokat gyakran a bej�rat k�zel�ben helyezik el. Egyes n�v�nyek, p�ld�ul a juhar, m�s-m�s �vszakokban m�s-m�s sz�nt adnak a kertnek.

A Jap�non k�v�l l�trehozott kertekben t�bbnyire igyekeznek Jap�nban honos n�v�nyeket haszn�lni, de van, hogy az elt�r� �ghajlat miatt csak m�s fajta alkalmazhat�.

A JAP�NKERTTEL �SSZEF�GG� SZAVAK, KIFEJEZ�SEK
    csaniva = teakert
    genkanniva = bel�p�kert
    gj� = szabadabb
    hiraniva = s�k vid�ki kert
    ikebana = jap�n vir�grendez�s
    kaij�siki = k�rbej�rhat� kert
    kakehi = bambuszfoly�ka
    kakine = a kertr�szeket elv�laszt� bels� ker�t�s
    kareszanszui = k�kert
    keiszeki = mag�nos k�
    niva = kert
    nobedan = f��t, „k��sv�ny”
    rin = n�v�ny
    rinszen = t�jkert
    rodzsiniva = k�zleked�kert
    szen = forr�s
    sakkei = „k�lcs�nz�tt t�jk�p”; egy m�r l�tez�, sz�p t�jk�p felhaszn�l�sa, „be�p�t�se” a kertbe
    sin = igazi, igazs�g, szellem, becs�let
    sinden-dzukuri = a heian-korszak st�lus�ban �p�lt palota
    suniva = f�kert
    sz� = v�zlatos
    szoe = k�s�r�, k�vet� �g
    t� = k�d�sz
    tobiisi = l�p�k�
    t�r� = kerti l�mpa
    cuki-jama = hegyvid�ki kert
    cukubai = k� k�zmos�
    uraniva = gazdas�gi kert

JAP�NKERT GAL�RIA:
Gondoltam megosztok veletek n�h�ny k�pet azokr�l a bizonyos jap�nkertekr�l ^�,^ katt a nagy m�ret�rt :D