z�szl�                           c�mer

Jap�n (jap�nul: 日本, �t�r�ssal: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, �t�r�ssal: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetorsz�g Kelet-�zsi�ban. Nyugaton a Jap�n-tenger, �szakon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-�ce�n �s d�len a Kelet-k�nai-tenger mossa partjait. T�bb mint 3000 sziget�b�l a legnagyobbak Hokkaid�, Hons�, Kj�s� �s Sikoku. A nagy m�ltra visszatekint� Jap�n ma a m�sodik legnagyobb gazdas�gi hatalom az Egyes�lt �llamok ut�n, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi szervezet tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Toki�, a vil�g legn�pesebb v�rost�m�r�l�se. A f�v�roson k�v�l m�g 11 milli�s nagyv�ros tal�lhat� Jap�nban.

F�ldrajz

Domborzat
A Jap�nhoz tartoz� t�bb mint 3000 sziget �zsia csendes-�ce�ni partvid�ke ment�n fekszik. A legjelent�sebb szigetek �szakr�l d�l fel� haladva Hokkaid�, Hons� (a f� sziget), Sikoku �s Kj�s�. A Rj�k�-szigetek (vagy m�s n�ven Nanszei-szigetek), bele�rtve Okinav�t, Kj�s� sziget�t�l d�lre fekszenek. Ezeket a szigetek egy�ttesen jap�n szigetvil�gnak is szokt�k nevezni.
Az orsz�g kb. 75%-a erd�s, hegyes ter�let, amely alkalmatlan mez�gazdas�gi, ipari �s lakoss�gi haszn�latra a meredek lejt�k, a f�ldreng�sek, a sz�ls�s�ges id�j�r�s, a gyenge talaj �s az es�z�sek �ltal okozott f�ldcsuszaml�sok miatt. Ez azt okozta, hogy a lakhat� ter�leteken a n�ps�r�s�g az egekig sz�k�tt, f�leg a partvid�ki ter�leteken. Jap�n a harmincadik legs�r�bben lakott orsz�g a vil�gon.
A felkel� nap orsz�ga a pacifikus hegys�grendszer szeizmikusan akt�v ter�let�n fekszik, h�rom tektonikus lemez tal�lkoz�s�n�l. Emiatt gyakoriak a f�ldreng�sek, vulkanikus tev�kenys�g �szlelhet�. A sz�zadok folyam�n t�bb, kisebb-nagyobb f�ldreng�s puszt�tott az orsz�gban, melyek gyakran okoztak gyilkos sz�k��rakat (1995-ben a Nagy Hansin f�ldreng�s t�bb mint 6400 embert �lt meg).

V�zrajz
Az orsz�g szigetvil�g jelleg�b�l k�vetkezik, hogy igaz�n hossz� foly�k nincsenek. De mivel az �ghajlat sokfel� es�s, patakban, kisebb foly�ban nincs hi�ny, ilyenek mindenfel� vannak.

�ghajlat
Az �ghajlat Jap�nban nagyr�szt m�rs�kelt, �m �szakr�l d�lre er�sen v�ltozik. Az orsz�got hat nagy �ghajlati �vezetre lehet osztani:
•Hokkaid� – a leg�szakibb. Jellemz�i a hossz�, hideg telek �s h�v�s nyarak. A csapad�k nem gyakori, de a szigetet t�len gyakran s�jtj�k h�viharok.
•Jap�n-tenger – Hons� nyugati partvid�k�n az �szaknyugati sz�l telenk�nt jelent�s havaz�st okoz. Ny�ron ez a ter�let h�v�sebb mint a Csendes-�ce�n partja, de a f�hn jelens�g miatt gyakran igen magas h�m�rs�kletek alakulnak ki.
•K�z�p-Jap�n – Tipikus kontinent�lis �ghajlat jellemzi, a telek �s nyarak, valamint a nappalok �s �jszak�k k�zti nagy h�m�rs�kleti k�l�nbs�gekkel. A csapad�kmennyis�g ar�nylag kicsi.
•Szeto-beltenger – A Cs�goku �s Sikoku r�gi�k hegyei pajzsk�nt v�dik ezt a ter�letet a szelekt�l, ami ennek a r�gi�nak kellemes id�j�r�st biztos�t eg�sz �vben.
•Csendes-�ce�n – A keleti part t�len hideg, gyakori a h�es�s, a ny�r viszont meleg a d�lkeleti monszunsz�l miatt.
•D�lnyugati-szigetek – �ghajlatuk szubtr�pusi, meleg telekkel �s forr� nyarakkal. A csapad�k nagyon gyakori, f�leg az es�s �vszakokban. A t�jfunok id�szakosak.

A f� es�s �vszak m�jus elej�n kezd�dik Okinava szigetein. Az ez�rt felel�s m�rs�kelt �g�vi ciklon az �v sor�n �szak fel� halad, �s Hokkaid�n t�nik el v�gleg, �ltal�ban j�lius v�g�n. Hons� nagy r�sz�n az es�s �vszak j�nius k�zep�n kezd�dik el �s k�r�lbel�l hat h�tig tart. Ny�r v�g�n �s �sz elej�n a t�jfunok gyakran hoznak nagy mennyis�g� csapad�kot.

�l�vil�g, term�szetv�delem
Jap�n erd�i kilenc �kor�gi�t alkotnak, amelyek t�kr�zik a szigetek �ghajlat�t �s domborzat�t. D�lr�l �szak fel� utazva Ryuk- �s Bonin-szigetek nedves tr�pusi �s szubtr�pusi erdeivel tal�lkozunk el�sz�r. A f� szigetek m�rs�kelt �ghajlat� ter�letein m�rs�kelt �g�vi lombhullat�- �s vegyes erd�ket l�thatunk, a hideg �szaki r�gi�ban pedig fenyveseket.
Az �tvenes �s hatvanas �vek gyors iparos�t�sa k�zben elhanyagolt�k a k�rnyezet v�delm�t. Az�ta viszont nagy er�fesz�t�seket tesznek az �lhet� k�rnyezet fenntart�s��rt. Sikereket is �rtek el. Jelenleg legfontosabbnak a k�vetkez�ket tartj�k: a v�rosi l�gszennyez�s cs�kkent�se, a szennyv�z-kezel�s, a vizek t�ls�gos feld�sul�sa t�panyagokkal ("alg�sod�s"), a vegyszerek kezel�se.
Jap�n �lenj�r� orsz�g az �j, k�rnyezetbar�t technol�gi�k fejleszt�s�ben. Ezeknek m�ra a gazdas�gi jelent�s�ge is nagy, export�lhat� �rut jelentenek.

Nemzeti parkok
Hokkaido
•Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park
•Shiretoko Nemzeti Park
•Daisetsuzan Nemzeti Park
•Akan Nemzeti Park
•Kushiro Shitsugen Nemzeti Park
•Shikotsu-Toya Nemzeti Park

Tohoku
•Towada-Hachimantai Nemzeti Park
•Rikuchu Kaigan Nemzeti Park
•Bandai-Asahi Nemzeti Park

Kantō
•Nikkō Nemzeti Park
•Oze Nemzeti Park
•Chichibu Tamakai Nemzeti Park
•Joshinetsu Kogen Nemzeti Park
•Ogasawara Nemzeti Park
•Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park

Chūbu
•Chūbu-Sangaku Nemzeti Park
•Hakusan Nemzeti Park
•Minami Alps Nemzeti Park

Kansai
•Ise-Shima Nemzeti Park
•Yoshino-Kumano Nemzeti Park

Chūgoku & Shikoku
•San-in Coast Nemzeti Park
•Daisen-Oki Nemzeti Park
•Setonaikai Nemzeti Park
•Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park

Kyūshū
•Saikai Nemzeti Park
•Unzen-Amakusa Nemzeti Park
•Aso Nemzeti Park
•Kirishima-Yaku Nemzeti Park

Okinawa
•Iriomote Nemzeti Park

M�g t�bb:
•Jap�n t�rt�nelme
•Jap�n v�rosai
•Jap�n oktat�s

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap�n