A KIMON�

ez a cikk eredetileg az anim�s oldalamr�l sz�rmazik.
by ai

saj�t g�pel�s!! ne lopd el! forr�s: Mondo
A kimono
L�ssuk, mit �r Yamanaka Norio a kimon�r�l a The Book of Kimono c�m� k�nyve bevezet�j�ben: a kimon� sz� szerinti jelent�se a dolog (mono), amit visel�nk (kiru). Ha ennek tudat�ban feltessz�k a k�rd�st, milyenn� v�lik az ember, aki kimon�t visel, jobban meg�rthetj�k annak az �lt�z�knek a jelent�startalm�t, ami sz�mos m�don megtestes�ti a jap�nok lelk�t �s kult�r�j�t. Noha m�v�szeti �s technikai szempontb�l a vil�g legkifinomultabb nemzeti viseleteinek egyike, a kimon� igazi sz�ps�g�t akkor sug�rozza, amikor viselik. Abban a percben, amint visel�je mag�ra �lti, �rezni fogja, milyen szerencs�s.
A kimon�t visel�k val�ban Csodaorsz�gba jutnak- oda, ahol az emberek hat�rtalanul tisztelik egym�st, csod�lnival�n t�relmesek, szeretik a term�szetet �s k�vetik minden rezd�l�s�t. De mi�rt is esik sz� t�relemr�l a kimon� kapcs�n? Tal�n r�gt�n �rthet�v� v�lik, ha el�rulom, hogy k�r�lbel�l egy �r�ba telik magamra �lteni ezt a viseletet. A kimon� visel�s�nek nagyon szigor� szab�lyai vannak, �s sz�mtalan apr� alkatr�szt kell hozz� haszn�lni. Igazi t�relemj�t�k, de j�l p�ld�zza azt a jap�n szellemis�get, miszerint b�rmit is tesznek, a t�k�letesss�gig k�v�nj�k fejleszteni. Mi�rt esik sz� a tiszteletr�l? Ha kimon�t visel az ember, �nk�ntelen�l szer�nny�, visszah�z�d�v� v�lik. Tal�n a ruha kisug�rz�sa teszi ezt az emberrel, vagy az, hogy meg�rzi, csak apr�, finom mozdulatokat tehet, k�l�nben oda a t�k�letess�g. Ha m�r tisztelj�k a ruh�inkat, �s csak �vatosan mozgunk, automatikusan kezd�nk �gy viselkedni a k�r�l�tt�nk l�v� emberekkel is. A jap�nok sz�m�ra ritk�n fontos az "�n". Az �nzetlens�g�ket, szer�nys�g�ket, �s visszafogotts�gukat a nemzeti viselet�k is t�kr��zi.
A kimon� igen sokat v�ltozott a megjelen�se �ta. Mint oly sok kult�r�lis elem, az alap ebben az esetben is K�n�b�l sz�rmazik. A legcsod�latosabb selyemkimon�kat term�szetesen csak a cs�sz�ri udvarh�lgyei viselhett�k. A 8. �s 12. sz�zad k�z�tt a Heian udvar �lete egyike volt a legkifinomultabb �s legm�rs�keltebb kult�r�knak az adott kor vil�g�n. Az udvari nemesek usz�lyos k�penyt hordtak, amit szokutai-nak h�vtak. A h�lgyek eset�ben dzs�nihitoe, vagyis a 12 r�teg� kimon� volt a legeleg�nsabb viselet. A jap�n cs�sz�ri p�r az esk�v�i szertart�sokon a mai napig ezt viseli.

A tizenk�t r�teg� kimon�
A Muromachi peri�dus alatt (13-16. sz�zad) a szamur�jok �s katonai vezet�k ragadt�k magukhoz a hatalmat, a cs�sz�r helyett pedig a s�gun lett a val�di vezet�. A szamur�jok �letst�lus�hoz alkalmazkodott a ruh�zat is. �k a dzsoroi hitatare-t viselt�k, ezt a kev�sb� b� ujj� k�penyt r�vid nadr�ggal �s l�bsz�rv�d�vel. A szamur�jfeles�gek kimon�i sokkal kevesebb (3-5) r�tegb�l �lltak, mint a Heian-kori h�lgyek�, �s mivel arcukat nem mutathatt�k k�zn�p el�tt, egy icsime-gasz�nak nevezett, erny�h�z hasonl�t� kalapot viseltek, amire k�rbe f�tylat er�s�tettek. A 17.sz�zadt�l, az Edo-peri�dusban Jap�n elszigetel�d�tt, �s b�ke honolt szigetein. A szamur�jokra, harcosokra m�r kevesebb feladat v�rt, �gy kevesebb j�vedelem is, azonban a keresked�k oszt�lya egyre csak gazdagodott. �k viszont nem hordtattak d�szes selymekb�l k�sz�lt ruh�kat, �s vagyonukat b�rmikor elkobozhatt�k a nemesek. Ez�rt a gazdagon d�sz�tett selymeket kimon�juk bels� oldal�ra varratt�k, vagyonukb�l pedig sz�p ruh�kat v�s�roltak kedvenc h�lgyeiknek (ez a "foglalkoz�s" Jap�nban az amerikai megsz�ll�sig leg�lis �s t�rsadalmilag elfogadott volt.). A f�rfiiak kimon�in m�g ma is megfigyelhet�k ezek a jellegzetess�gek. Nem a kimon� k�ls� fel�t d�sz�tik, hanem a dzsubant, vagyis az als�nem�t, �s a kab�tok (haori) b�l�s�t. A f�rfiak ebben az id�ben kezdtek el hakama nadr�got hordani, �s a n�i kimon�kon is mutatkoztak v�ltoz�sok. M�r csak 3 r�teget hordtak egym�s felett, �s az addig nyitott ujjakat �sszevarrt�k. Az obinak (a kimon�t �sszefog� �vnek) ekkor m�g nem volt jelent�sebb eszt�tikai szerepe. Meidzsi cs�sz�r uralkod�sa idej�n (a 19. sz�zad v�g�t�l) Jap�n megnyitotta kapuit, �s nyugati st�lus� moderniz�ci� nem csak a technol�giai fejl�d�st hozta mag�val, hanem a merev�tett szokny�kat �s f�z�ket is. Ebben az id�ben a kimon� jelent�ss�ge cs�kkenni kezdett, de az obi igazi felj�d�snek indult. Kialakult a ma haszn�latos, 4 m�ter hossz� �s 30 cm sz�les �v, amib�l szebbn�l szebb �s rafin�ltn�l rafin�ltabb csom�kat lehet k�tni.
A 20.sz�zad sor�n a kimon�k m�r nem v�ltoztak. A divat csak az egyes anyagt�pusok vagy minta t�rhord�s�t befoly�solta. A ll.vil�gh�bor� �ta - a nagyfok� amerikaniz�l�d�s hat�s�ra - a jap�nok szinte alig hordanak kimon�t. T�bbnyire a n�k �ltik magukra nemzeti viselet�ke, de csak jeles alkalmakkor (ilyen az esk�v�, a h�sz�vesek �nnepe, vagy a sicsi-go-szan [7-5-3 �vesek �nnepe]). A g�s�k, vagyis a m�v�szet asszonyai azok, akik ma is h�ven �rzik a kimon�visel�s hagyom�nyait. N�luk jobban tal�n senki sem �rti a "kimon�nyelvtant" (ahogyan ezt Lisa Dalby nevezte G�sa c�m� k�nyv�ben). Hiszen a kimon� mes�l, elbesz�li visel�je kor�t, t�rsadalmi st�tusz�t,el�rulja, milyen �vszak van, milyen alkalomb�l �lt�tt kimon�t az illet�. Sz�mtalan apr� jelb�l lehet ezeket lesz�rni, de legink�bb az ujjhossz, a sz�n, �s a minta �rulkodik.

T�li �s ny�ri kollekci�k
Kor�bban esett sz� a term�szetr�l. A kimon�k mint�jukban k�vetik a term�szetet, az �vszakok v�ltoz�s�t. P�ld�ul �sszel nem szabad felvenni cseresznyevir�gokkal d�sz�tett kimon�t, hiszen az tavaszi mot�vum, �s hasonl�k�ppen nem j�rja tavasszal v�r�sl� juharlevelekkel d�sz�tett kimon�t viselni, mert az az �sz jelk�pe. Sz�mtalan term�szethez igazod� szab�ly l�tezik a mot�vumokra �s a sz�nkombin�ci�kra vonatkoz�an. Ugyanez a helyzet az anyagt�pusokkal is. M�g t�len b�lelt, neh�z csirimen selyemb�l k�sz�tett kimon�t illik viselni, addig ny�r v�g�n g�zselyemb�l k�sz�lt kimon� viselete ildomos.
Mint a jap�n t�rsadalom �ltal�ban, a kimon�k vil�ga is �ratlan szab�lyokkal �tsz�tt vil�g, ahol az, mi illik, sokkal fontosabb ann�l, mit szeretne valaki. A k�t�tts�gek ellen�re sz�mos �rt�kes von�sa is van a kimon� viselet�nek. Megtan�t az embert�rsainkkal szembeni t�relemre, al�zatra, a t�k�letess�gre val� t�rekv�sre, a term�szet tisztelet�re. Ebben a ruh�ban az ember (l�nya ^^) �t�rezheti mindazt, ami jap�n, a filoz�fi�jukat, a lelk�ket, meg�rtheti a szok�saikat.
...�s t�relmes gyakorl�ssal, a t�k�r el�tt sok �ra �r�n Alice v�gre bel�phet csodaorsz�gba. De ebben a csodaorsz�gban a Sz�vkir�lyn� helyett a kifinomult elegancia, visszafogotts�g, �s a csod�s selyem suhog�sa uralkodik.

A kimon� r�szei �s kell�kei:
Eri---gall�r
Szuszo---szeg�ly
Maemigoro---els� oldal
Usiromigoro---h�ts� oldal
Szode---ujj
Obi---�v
Fukuro obi---60%-ban mint�s, 4 m hossz� 30 cm sz�les �v.
Maru obi---100%-ban, esetenk�nt mindk�t oldal�n mint�s obi
Hanhaba obi---F�lsz�less�g�, vagyis 15 cm-es �v
Koshihimo---a kimon� r�gz�t�s�re szolg�l� v�kony zsin�rok
Obiita---el�l a der�kon, az obi al� ker�l� merev�t� �v
Obimakura---az obi h�ts� �v�t ad� p�rna
Obiage---az obimakur�t bor�t� selyemkend�
Obidzsime---az obit r�gz�t� d�szes  zsin�r
Dzsuban---als�kimon�
Haneri---a dzsubanra varrhat� f�l-gall�r
Dateeri---a kimon�ra r�gz�tett gall�r, ami �gy hat, mintha t�bb r�teg kimon� lenne egym�son
Datedzsime---a dzsuban r�gz�t�s�re szolg�l� sz�lesebb �vszalag.

M�g t�bbet szeretn�l tudni a kimon�kr�l? Kattints ide!