Buddhizmus

Bevezet�s
A buddhizmust �ltal�ban a t�rt�nelmi buddhak�nt ismert G�tama Sziddh�rt�t�l (Gautama Siddhartha) eredeztetik, aki i. e. 563–483 k�z�tt �lt, a harcosok kasztj�ba tartoz� uralkod� csal�d fiak�nt. Maga a buddha sz� jelent�se: fel�bredett, megvil�gosodott, olyan l�ny, aki megszabadult az anyagi vil�g k�t�tts�geit�l, �s megval�s�totta a t�k�letes, zavarodotts�gt�l �s szennyez�d�sekt�l mentes tudatoss�g �llapot�t.

Sziddh�rta csod�s k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett Indi�ban, �s egy uralkod� csal�d fiatal hercegek�nt nevelkedett. Azonban megr�z� �lm�nyt jelentett sz�m�ra huszonkilenc �ves kora k�r�l az a felismer�s, hogy a betegs�g, az �regs�g �s a hal�l (vagyis a szenved�s) minden �rz� l�ny oszt�lyr�sze.

E felismer�st k�vet�en elhagyta a csal�dj�t, lemondott a gazdags�gr�l, �s a megvil�gosod�s keres�se �rdek�ben remet�nek �llt. 35 �vesen, egy �jszakai elm�lked�se alatt d�bbent r� arra, hogy a szenved�s (azaz a l�t alapvet�en nem kiel�g�t� volta) a tudatlans�gb�l (nem az intellektu�lis szeg�nys�g, hanem a szellemi vaks�g �rtelm�ben) fakad, a szenved�s oka a moh� v�gy (vagy l�tszomj), mely a tudatlans�gb�l fakad; a szenved�st�l val� megszabadul�s, ha megsz�ntetj�k az ok�t; ennek m�dszere pedig a Nemes Nyolcr�t� �sv�ny. Az, aki legy�zte a tudatlans�got, k�pes megszabadulni a l�tszomjt�l, �gy el�ri a Nirv�n�t (a nirv�na jelent�se ellobban�s, a szenved�s gy�k�rokai lobbannak el). H�tral�v� �let�t tan�t�ssal t�lt�tte.

A Buddha nem isten, nem is egy isten f�ldi megtestes�l�se, hanem ember, aki ki van t�ve a betegs�geknek, meg�reged�snek, s akinek az �lete szint�n hal�llal v�gz�dik. De megk�l�nb�zteti a t�bbi embert�l, hogy minden szenved�lyt �s elvakults�got legy�z�tt, azaz megvil�gosodott, megval�s�totta a Nirv�n�t. A szent iratok szerint G�tama Sziddh�rt�t t�bb buddha el�zte meg �s fogja m�g k�vetni.

Buddha teh�t ember, aki legy�z�tt �nmag�ban minden szenved�lyt, szellemi t�k�letess�ge k�vetkezt�ben hatalmas er�k bontakozhattak ki benne, �s erre a tud�sra saj�t erej�b�l tett szert, nem m�s tan�t�mesterek, isteni kinyilatkoz�s, vagy szent iratok tanulm�nyoz�s�nak a seg�ts�g�vel. Buddha tan�t�sa szerint ez az �t azonban a buddh�v� v�l�sig „m�sok v�lem�nye, �s saj�t elm�lked�s�nk r�v�n” vil�gosodik meg. B�r az �tmutat�sra sz�ks�g van, a szint�zis hangs�lyos szerepet kap tan�t�saiban.

A tan- filoz�fia �s vall�s
Buddha nem fektette �r�sba tanait, azok megismer�se k�zvet�t�k �tj�n terjedt. A Tan folyamatosan v�ltozik a mai napig, kanoniz�l�sa a k�l�nf�le iskol�k �ltal tartott zsinatok sor�n t�rt�nt. A legr�gebbi iskol�k p�li nyelven �rott k�nonja, a Tipitaka sem tekinthet� a Magasztos besz�dei k�zvetlen lejegyz�s�nek, hiszen ezen (addig sz�ban �thagyom�nyozott) sz�vegek As�ka (i. e. 272-232) kor�ban keletkeztek, teh�t b� k�t �vsz�zaddal Buddha hal�la ut�n. Ennek ellen�re meglehet�sen konkr�tan t�maszkodhatunk e sz�vegek tartalmi egys�g�re, a visszat�r� formul�kra, �gy p�ld�ul a „N�gy nemes igazs�g”, a „F�gg� keletkez�s”, az „�lland� �n neml�te”, a „Nemes nyolcr�t� �sv�ny”, �s a „Nirv�n�r�l, az �jrasz�let�sek sorozat�nak megsz�ntet�s�r�l mint v�gs� c�lr�l” sz�l� tant�telek.

Buddha abb�l a felismer�sb�l indult ki tan�t�sai sor�n, hogy a vil�gi jelens�gek, amelyek k�rbevesznek benn�nket, �tmenetiek. A keletkez�s �s pusztul�s �r�k k�rforg�s�ban v�ltoz� jelens�gek m�lyebb okait kutatva meg�llap�totta, hogy az ember �s vil�ga f�ggetlen alkot�r�szek �sszess�ge, a testi dolgok, �rz�sek, �szlel�sek, elk�pzel�sek, �szt�n�k �s tudatos cselekedetek kombin�ci�i, amelyek szint�n ki vannak t�ve a v�ltoz�s �r�k�s k�rforg�s�nak.

Az �tmeneti kapcsolatok �j, min�s�gileg egyedi jelens�geket alkotnak, majd ezek felboml�sa ut�n a szint�n v�ltoz�snak kitett alkot�r�szek m�sfajta kapcsolatokra l�pnek. A materializmussal ellent�tben teh�t azt �ll�tja, hogy nincs egy v�gs�, megbonthatatlan anyagi atomszer�s�g, amely szervezetts�g�vel l�trehozza a testeket, �s gondolkod� szerveket, hanem ezek a f�ggetlen alkot�r�szek maguk is �lland�an v�ltoznak. Egy�ttal tagadja a halhatatlan lelkek, vagy szellem-mon�dok l�tez�s�t, amelyek a test elpusztul�sa ut�n tov�bb �lnek. Nem ismeri el az �r�k �s szubsztancia l�t�t sem, amelyb�l minden szellemi �s anyagi keletkezett. (l�sd. upanisadok Minden-Egy tana).

Az egyszer� elemek, amelyek az egy�n k�ls� �s bels� vil�g�t meghat�rozz�k, folyamatos mozg�sban vannak, azonban nem �sszef�gg�s n�lk�l, egym�st�l f�ggetlen�l l�pnek fel, �s nem ok n�lk�l eny�sznek el, hanem szigor� t�rv�nyszer�s�gek alapj�n. Buddha tan�t�sa szerint ezek az alapelemek a vil�gt�rv�ny (dharma) v�gtelen sokas�g� megnyilv�nul�sai, amelyek jelen vannak az univerzum rendj�ben, a karma k�vetkezm�ny-oks�g elv�n alapul� erk�lcsi vil�grend kialak�t�s�ban.

Ezeknek az egyszer� elemeknek szint�n „dharma” a nev�k. M�r nem tev�dnek �ssze m�sokb�l, v�glegesen k�l�n�ll� egys�gek. A f�ld, v�z leveg�, t�z ilyen dharm�k, de a k�l�nb�z� k�pess�gek, mint l�t�s, hall�s, �rz�kel�s, az �ntudat, a nem tud�s, a gy�l�let, a v�gy, az �vatoss�g, a dics�s�g, a sz�ps�g, a gazdags�g, az igazs�g, a hamiss�g, a nemi hovatartoz�s, az alv�s, az �hs�g, a betegs�g, a sz�let�s, a keletkez�s, �reged�s, hal�l �s sok-sok m�s is.

Az �l�l�nyek �s konkr�t t�rgyak konkr�t dolgai kiv�tel�vel a r�gi sz�vegek mindent dharm�nak neveznek, amib�l hat�s indulhat ki. A karma maga a cselekv�si k�nyszer. A dharma hindu "vil�gt�rv�ny" szerinti felfog�sa itt egy sz�kebb �rtelmez�st kapott, amelyet a buddhizmusban alapvet�, vagy v�gs� l�telemeknek is ford�thatunk.

Buddha tan�t�s�nak l�nyege, hogy az �let eg�sz folyamata koordin�lt elemek egy�ttm�k�d�se, �s ezek az elemek bizonyos fajta dologi l�ttel rendelkeznek, a fizik�b�l ismert "er�k" anal�gi�j�hoz hasonl�an.

Ami sz�munkra egys�ges szem�lyis�gnek l�tszik, az Buddha szerint k�l�nb�z� dharm�k �sszess�ge, szuperpoz�ci�ja, amelyek l�tsz�lag egys�ges eg�ssz� fon�dnak �ssze. A dharm�k egy�ttm�k�d�se olyan harmonikus, elm�l�suk �s keletkez�s�k olyan gyorsan t�rt�nik, hogy k�ptelenek vagyunk ennek tudat�ra �bredni. A tapasztalat vil�g�ban a dharm�k �lland� mozg�sban vannak, m�s dharm�kt�l f�gg�en keletkeznek, majd megsemmis�lnek, hogy �jaknak adj�k �t a helyet. L�trej�tt�k el�felt�tele m�s dharm�k sokas�g�nak l�tez�se, mint ahogy a n�v�ny l�trej�tte a legk�l�nf�l�bb k�rnyezeti hat�sok f�ggv�nye (mag, talaj, leveg�, naps�t�s, stb.). Ha egy dharma hat�ereje kimer�l, az �t l�trehoz� okok ugyanolyan m�sik dharm�t teremtenek, �s ez l�p a kiesett hely�be.

Az ember teh�t, egy folyamatosan v�ltoz� dharm�k alkotta folyamat, amely a hal�llal sem szakad meg, mivel azok a dharm�k, amelyek egy�ttesen alkotj�k az egy�nt (term�szeti, fizikai, erk�lcsi dharm�k) a hal�l ut�n sem sz�nnek meg, hanem m�k�dnek tov�bb, l�trehozva az alapfelt�teleket egy �j individuum megjelen�s�hez. Ez az �j individuum �r�kli az elpusztult test valamennyi j� �s rossz tett�nek k�vetkezm�nyeit.

A brahmanizmussal, hinduizmussal ellent�tben, amelyek szerint a halott test�b�l egy �n�ll� szellemi-mon�d szakad ki, �s hatol be az �j anyatestbe, �s mintegy birtokba veszi a l�t�hez sz�ks�ges fizikai k�rnyezetet, addig Buddha egy olyan �jramegtestes�l�st tan�t, amelyben egy sz�ntelen�l v�ltoz� �s mozg�sban lev� �ntudat�raml�s hozza l�tre, a v�get �rt l�tez�sben felgy�lemlett er�k hat�sa r�v�n, az �j individuumot.

Ennek megfelel�en a l�lekv�ndorl�s kifejez�s csak akkor alkalmazhat� a buddhizmusra, ha "lelken" valami teljesen m�st �rt�nk, mint a br�hman�k, vagy mint a legt�bb �kori, kereszt�ny, vagy iszl�m filoz�fus. A halott, �s az, aki a t�le �r�kl�tt karmikus er�k r�v�n �jj�sz�letik, k�t k�l�nb�z� l�ny, de m�gsem az, mivel az �j sz�ks�gszer�en k�vetkezik a r�gib�l, mint �rs�gv�lt�skor az �rt�zek is folyamatoss�gukban k�vetik egym�st.

A k�t l�t k�z�tti �sszek�t�kapocs az akaratmegnyilv�nul�sok �s hajlamok �sszess�ge, amelyt�l az �j l�tez�s elemeinek (dharm�k) �sszefon�d�sa f�gg, mindenekel�tt a v�gy az �let akar�s�ra (trisn�).

Az �let szenved�s, mivel m�land�, �s m�g a legboldogabb egy�n is ki van t�ve a betegs�geknek, �regs�gnek, hal�lnak. Ez a szenved�s csak akkor sz�nhet meg, ha a trisn� �s a szenved�lyek, amelyek az �jramegtestes�l�st el�id�zik megsz�nnek. Ez azonban csak fokozatosan, sok �jj�sz�let�s ut�n lehets�ges.

Buddha �gy �t�li meg, hogy a szenved�s n�lk�li l�tez�shez fokozatos el�rehalad�ssal k�zel�thet�nk, amikor is kezdetben a vil�gi l�t erk�lcsi negat�vumai sz�nnek meg, majd k�s�bb, szellemi medit�ci�k �s aszk�zis seg�ts�g�vel a szenved�lyek lassank�nt kik�sz�b�l�dnek.

A sokszoros �jj�sz�let�s sor�n, egyre ink�bb k�zel�t�nk a szenved�lyekt�l mentes �lethez, m�g csaknem v�gtelen �jj�sz�let�s �s megsz�ml�lhatatlanul sok l�tform�k meg�l�se ut�n el�rj�k a t�k�letesen szenved�ly- �s szenved�smentes l�tez�st, �s vil�gi v�ndorl�sunk v�get �r. Megsz�nik a karm�nk �ltal el��rt �s kik�nyszer�tett �jj�sz�let�si folyamatsor, eljutunk a nirv�na �r�k nyugalm�ba. Ez maga is dharma, a vil�gt�rv�ny realit�sa, de ez abban k�l�nb�zik minden m�s dharm�t�l, hogy ezt nem a hajlamok (szanszk�ra) id�zik el�, teh�t nem is eny�szhet el.

Ez a realit�s a b�lcs sz�m�ra a boldog�t� egyetlen �llapot, ami akkor is fennmarad, ha az �sszes m�land� dharma eleny�szik.

A buddhista hitvall�st sz�mos felirat a k�vetkez�k�ppen foglalja �ssze:

„Az okozati felt�telekt�l f�gg� dharm�k (l�telemek) okait a T�k�letes felt�rta, �s azt is, hogyan lehets�ges ezeknek a dharm�knak a megsz�ntet�se. Ebb�l �ll a nagy aszk�ta tana.”

Amennyiben Buddha a megv�lt�s tan�nak l�nyeg�t a dharm�kra vonatkoz� elm�letben l�tja, akkor a buddhizmus koherens filoz�fiai rendszerk�nt �rtelmezhet�. A l�tez�s folyamatait racionalit�ssal vizsg�lja, �s megpr�b�lja felt�rni a folyamatok k�z�tti oks�gi kapcsolatokat. Eltekint az olyan �r�k szubsztanci�k felt�telez�s�t�l, mint isten, l�lek, anyag, ezzel egy�tt metafizikus szeml�let� rendszer, karmikus k�vetkezm�nyekr�l �s megv�lt�sr�l besz�l, elismeri a m�land� t�lvil�gi l�nyek l�tez�s�t a mennyekben �s az alvil�gban. A szent dolgok ir�nti elk�telezetts�ge, er�teljes etikai tartalma, szervezeti fel�p�t�se miatt a buddhizmust azonban vall�si rendszerk�nt t�rgyalhatjuk.

A szenved�sekkel teli vil�g hangs�lyoz�sa, a folyamatos k�pz�d�s - pusztul�s k�pei miatt a fel�letes szeml�l� sz�m�ra a buddhizmus pesszimista sz�nezet�nek t�nhet, azonban a hit, hogy ezeken a szenved�seken a saj�t akaratunkb�l �rr� lehet�nk, hogy a szansz�r�t m�k�d�sben tart� ok-okozati l�ncolat felhaszn�l�s�val �jj�sz�let�si lehet�s�geinket megsz�ntess�k, hogy a j� fel�lkerekedik a rosszon, �s l�tezik az �r�k boldogs�g, a buddhizmust optimizmus hatja �t.

A bizalom az erk�lcs hatalm�ban, a rem�ny a megv�lt�s bek�vetkez�s�ben Buddha �s k�vet�inek der�s er�t adnak a mindennapok szenved�seinek lek�zd�s�ben. Buddha szobrai minden�tt diadalmas �r�m�t sug�roznak, tan�tv�ny�nak is arra kell t�rekednie,hogy minden rossz ked�ly�llapotot lek�zdj�n, szellemi tisztas�gra, emelkedett lelki nyugalomra tegyen szert. Buddha elveti az �nsanyargat�st, a brahmanista lemond�st �s szigor� aszk�zist, helyette a tiszta, hideg, �s j�zan szellemi magatart�st helyezi el�t�rbe.

A buddhizmus f�bb iskol�i
A buddhizmus tanrendszere egy hasonlattal �lve egy nagy h�zra hasonl�t, amelyre a lak�k folyamatosan �jabb emeletr��p�t�seket h�znak fel, �s am�g a fenn lak�k sz�ks�gesnek �s jogosnak ismerik el az als� emeletek l�tez�s�t, addig az als� emeletek lak�i idegenkedve, elutas�t�an viselkednek az emeletr��p�t�si t�rekv�sekkel szemben.

A k�t f� �ramlat a th�rav�da (�si tan�t�s) �s a mah�j�na (nagy szek�r, vagy nagy j�rm�) n�ven ismert. (A theravada buddhizmust a mahaj�na h�vei nevezik hin�j�na (kis szek�r, vagy kis j�rm�) buddhizmusnak is, de ezt a theravada h�vei term�szetesen nem szeretik.)

Mindketten elismerik az �si iratok tan�t�sait, azonban mah�j�na, a hagyom�nyos buddhista tanokat �t�rtelmez� gondolatvil�g�t �j iratok felfedez�s�vel pr�b�lta igazolni, amit a „kis szek�r” k�pvisel�i k�ts�gbe vontak. Az indiai „szellem” toleranci�j�nak �s t�relm�nek k�sz�nhet�en, a k�t f� t�bor k�z�tt sem alakult ki eur�pai �rtelemben vett vall�si ellent�t, s�t, m�ig el�fordul, hogy a k�t buddhista �ramlat h�v�i egyazon kolostorban �lnek egy�tt a legnagyobb egyet�rt�sben.

Mindk�t ir�nyzat szerint a jelens�gek nem rendelkeznek �nval�val, egy egys�ges megfoghat� �s azonos�that� l�nyeggel, a vil�g valamennyi jelens�g�t �tmenetinek tartj�k. Mindk�t iskola elismeri, hogy a Parinirv�na (teljes kialv�s) ut�n nem lehet a semmit �ll�tani a Buddh�r�l.

G�tama tanait k�s�bb tan�tv�nyai foglalt�k �r�sba. A legr�gibb irat a p�li nyelv� Tipitaka - szanszkrit:Tripitaka (h�rom kos�r), amely az alaptan�t�sokat �rja le. Ezek kiindul�pontja az a felismer�s, hogy az eg�sz �let szenved�s, melynek oka az �lethez val� ragaszkod�s. Akinek siker�l lemondania a v�gyakr�l, az kiszabadul az �jabb szenved�seket hoz� �jj�sz�let�sekb�l, �s eljut a Nirv�n�ba, ami nem a teljes megsemmis�l�s, hanem a l�ten t�li, szavakkal ki nem fejezhet� �llapot a mah�j�na ir�nyzat szerint, m�g a h�naj�na szerint csak a v�gyak kialv�sa. Mindk�t ir�nyzat elismeri, hogy a Parinirv�na (teljes kialv�s) ut�n nem lehet a semmit �ll�tani a Buddh�r�l.

A mah�j�na sz�tr�i (tank�nyvei) szanszkrit, [k�nai �s tibeti nyelven �rott m�vei k�z�l a Tipitak�n fel�l a k�vetkez�k a legfontosabbak:

    * A b�lcsess�g t�k�letess�ge (Pr�dny�p�r�mita)
    * A Tiszta Orsz�g rendszere (Szukh�vati-vj�ha)
    * A J� T�rv�ny L�tusza (Szaddharma-pundarika)
    * A Tan ceyloni kinyilatkoztat�sa (Lank�vat�ra)
    * A Buddha-�kszer (Buddh�vatamszaka)

Az eredeti, r�gebbi felfog�s szerint (th�rav�da iskola) a buddh�k sz�ma korl�tozott, a vil�g meghat�rozott korszakaiban l�pnek fel, �s ugyanabban a kozmikus rendszerben csak egy l�tezik bel�l�k. A hin�j�na szerint az egy�n k�ls� �s bels� vil�ga is egyszer� elemekre oszthat�, amelyek azonban szigor� t�rv�nyszer�s�gnek vannak al�rendelve.

A mah�j�na ezzel szemben azt tan�tja, hogy a vil�g egys�ges, �s minden a tudat teremtm�nye (j�g�cs�ra), de van olyan ir�nyzat is (madhjamaka), amely e vil�got ill�zi�nak, nem l�tez�nek, �nl�t n�lk�linek tartja. A j�g�cs�ra filoz�fia alap�t�ja Vaszubandhu, a madhjamaka filoz�fia alap�t�ja pedig a m�sodik sz�zadban �lt N�g�rdzsuna.
Tibeti cs�rten a Himal�ja l�b�n�l

A jelenleg elterjedtebb mah�j�na szerint a buddh�k sz�ma csaknem v�gtelen, �s minden l�nyben benne van potenci�lisan a buddh�v� v�l�s k�pess�ge, azaz a sz�mtalan �jj�sz�let�sek fokozatosan �rlelik buddh�v� azt, aki erre az �tra l�p, �gy a l�tez�s megannyi fok�n �ll� l�ny k�z�tt jelenleg is tal�lhat� olyan, aki a j�v�ben buddh�v� �rik majd. A nirv�na a mah�j�na ir�nyzat szerint nem a teljes megsemmis�l�s, hanem a l�ten t�li, szavakkal ki nem fejezhet� �llapot, m�g a hin�j�na szerint csak a v�gyak kialv�sa.

A mah�j�na fels�bbrend�nek tartja mag�t, �s len�z�en hinaj�n�nak, kis, azaz hitv�ny szek�rnek nevezi az eredeti, r�gebbi felfog�st. Azt vallja, hogy minden embernek t�rekedne kell arra, hogy bodhiszattv�v� (A b�dhiszattv�k olyan megvil�gosodott l�nyek, akik saj�t nirv�n�jukat elhalasztva az �jj�sz�let�st v�lasztott�k az�rt, hogy az emberis�get szolg�lj�k.) v�ljon, ennek a c�lnak a megval�s�t�sa �rdek�ben akt�v etik�t tan�t.

A sz�mtalan buddha felt�telez�se a mah�j�na buddhizmusban felvetette annak a lehet�s�g�t is, hogy ezek a m�r �dv�z�ltek j�t�kony hat�ssal vannak a f�ldi �l�l�nyekre, teh�t hozz�juk im�dkozni szint�n �dv�z�t� hat�s�. Ezzel egy�tt kialakult egy gazdag mitol�giai hitk�r, amelyeket a hinduizmushoz hasonlatos kultuszokkal im�dtak. A mah�j�na buddhista eszmek�r megjelen�se el�seg�tette a buddhizmus terjed�s�t olyan orsz�gokban is, ahol a kultuszoknak, a t�bbisten hitnek �s vall�si tiszteletnek r�gebbi, m�ly gy�kerei voltak (p�ld�ul brahmanizmus).

A megl�v� ind vall�sok, els�sorban a hinduizmus, brahmanizmus behat�sainak k�vetkezt�ben �ppen a mah�j�na buddhizmus adott lehet�s�get az eredeti tanok h�tt�rbe szor�t�s�ra, illetve arra, hogy megt�rje a tan ellen�ll�erej�t. Ezzel egyid�ben (i. sz. 1000 k�r�l) m�r megmutatkoztak a jelei a vall�s bizonyos m�rt�k� regresszi�j�nak is (ebben a szubkontiens �szaknyugati r�sz�n ekkort�jt terjeszked� iszl�m is szerepet j�tszott). Ezzel egy�tt lehet�s�get adott, t�bbek k�z�tt, az indiai kasztrendszer merevs�g�nek felold�s�ra, hiszen a buddhista szerzetesrendek kasztokt�l f�ggetlen�l fogadtak be "b�dhiszattv�kat".

Elterjed�s �s v�ltozatok
Az i. e. 3. sz�zadban Ceylonon �s Nep�lban, misszion�riusok t�r�t� tev�kenys�ge �tj�n az 1. sz�zadt�l K�n�ban, a 4. sz�zadban Kore�ban �s Indon�zi�ban, m�g Jap�nban a 6., Tibetben a 8., Mong�li�ban �s a mai Oroszorsz�g egyes ter�letein pedig az els� ezredfordul�t�l terjedt el.

Indok�n�ban (Kambodzsa Khmer birodalom , Angkor) �s Ceylon (Sri Lanka) sziget�n H�ts�-Indi�ban, Burm�ban (Mianmar) a h�naj�na vagy th�rav�da buddhizmus a meghat�roz�. Az Indon�z szigetvil�gban az iszl�m terjed�s�ig a hinduizmussal v�llvetve er�s vall�si t�nyez� volt.

A k�nai szellemi �letben, a k�nai univerzalista tanok mellett sokszor cs�sz�ri t�mogat�ssal, sokszor hivatalos �ld�ztet�sek k�zepette tartotta meg befoly�s�t. K�n�ban, Kore�ban �s Jap�nban els�sorban a medit�ci�s iskola terjedt el, a mah�j�na k�l�nb�z� v�ltozatai (p�ld�ul:Tiszta F�ld buddhizmus �s a medit�ci�t hangs�lyoz� ir�nyzat, a csan (koreai szon, jap�n zen).

A zen ma is Jap�n legnagyobb buddhista szekt�ja, egyedi von�sokkal, mint p�ld�ul, hogy a kezdetekt�l elvetette a papi n�tlens�get. Ezek a buddhista iskol�k m�r b�s�gesen mer�tettek a taoista szeml�letb�l, illetve a kelet-�zsiai term�szetvall�sok vil�g�b�l.

Tibetben (�s Mong�li�ban, valamint Oroszorsz�g egyes ter�letein) a mah�j�na ritu�l�ib�l, illetve a m�gikus form�k cit�l�s�b�l kialakultak a buddhista tantrizmus k�l�nb�z� fajt�i is, amelyek a k�s�bbiekben �n�ll� szek�rr� alakultak (p�ld�ul gy�m�ntszek�r). Ez az �ramlat i. sz. 600-as �vekben Beng�li�b�l kiindulva �rkezett Tibetbe, azonban az itteni ("bon": egyfajta d�monhit) vall�ssal szemben kezdetben csak kev�ss� �rv�nyes�lt.

Amint az indiai szerzetesek, a paps�g szerepe er�s�d�tt a szellemi, kultur�lis �s �llami �letben, �gy vette �t az �llam ir�ny�t�s�nak szerep�t az a saj�tos iskola, amely a „khubilgani �r�kl�si rend” n�ven v�lt ismertt�, ahol is felt�telezik, hogy a lh�szai f�pap, a dalai l�ma hal�la ut�n az egy gyermekben testes�l meg �jra, akinek kil�t�t k�l�nb�z� �gi jelek alapj�n meg lehet �llap�tani. A tan �sszefoglal� neve a vadzsraj�na. N�gy f� ir�nyzata a nyingmap�k, a szakjap�k, kagy�p�k �s a gelukp�k. �szents�ge, a dalai l�ma e negyedik ir�nyzat k�vet�je.

A l�maista hierarchia �s egyh�zrend helyzet�ben nagy v�ltoz�sokat hozott Tibet k�nai annekt�l�sa (1951), ami a dalai l�m�t Indi�ba val� menek�l�sre k�nyszer�tette (1959).

Szok�s k�l�n venni az Amerik�ban �s Eur�p�ban terjed� buddhizmust, b�r a metafizikai tan�t�sok nem t�rnek el a fentebb eml�tett hagyom�nyos iskol�kt�l, de a k�z�ss�gi el��r�sok ter�n megpr�b�lnak alkalmazkodni a nyugati �letform�hoz.

Az �.n. jobboldali �t a f�gg�s�g kiolt�s�t a v�gyak kiolt�s�val akarja megval�s�tani, az �.n. baloldali, tantrikus �t, megengedi a v�gyakat, amennyiben a f�gg�s�get el lehet ker�lni tud�ssal (ld. Epstein, 2005).

A buddhizmus Magyarorsz�gon
Magyarorsz�gon a buddhista irodalomnak komoly hagyom�nyai vannak, K�r�si Csoma S�ndort�l kezd�d�en a 20. sz�zad els� fel�ben megjelent ford�t�sokig. A buddhista tanok k�zvetlen�l is terjedhettek, �ppen az egyh�zilag legs�t�tebb id�kben, ugyanis Budapesten 1956-ban megalakult a Buddhista Misszi�, a n�met sz�rmaz�s� L�ma Anagarika Govinda t�mogat�s�val. K�nyveket ugyan nem adhattak ki, �m „szamizdat” form�j�ban m�r a '80-as �vekben jegyzeteket sokszoros�tottak, amik '89 k�zeledt�vel egyre komolyabb k�ls�t kaptak, �s k�nyvk�nt is megjelenhettek.

A misszi� vezet�je Het�nyi Ern� volt, aki maga is megkapta a l�ma-beavat�st. Ezekben az �vekben �szents�ge, a dalai l�ma t�bbsz�r is j�rt Budapesten, m�g „els�”, hivatalos �tja el�tt…

Ugyancsak 1956-ban alap�totta Het�nyi Ern� (Berlinben �s Budapesten egyidej�leg) a nemzetk�zi buddhol�giai int�zetet, amely a K�r�si Csoma S�ndor Buddhol�giai Int�zet nevet kapta.

1990 ut�n sorra alakultak a buddhista rendek, iskol�k, a hirtelen j�tt szabads�g azonban itt is bizonyos fok� felh�gul�st eredm�nyezett. A tan k�nyvkiad�sa is �tvette a k�nnyedebb, �m kev�sb� alapos angolsz�sz k�zik�nyveket, ugyanakkor K�r�si Csoma S�ndor munk�inak j� r�sze m�g ma is leford�tatlan.

Magyarorsz�gon ezid�ig h�t szt�p�t (eml�khelyet) �p�tettek: Budapesten 2, Budakeszin, B�kkmogyor�sdon (Csernelyben), Zalasz�nt�n, Tar k�zs�gben �s Becsk�n 1-1.